2018. január 26., péntek

Benjamin Alire Sáenz: Aristotle és Dante a világmindenség titkainak nyomában



Sok jó értékelést olvastam erről a könyvről, így amikor a Moly társas kapcsán alkalmam adódott rá, el is olvastam, és ez is erősíti nálam a Cinder és Ellához hasonlóan a jó ifjúsági könyvek sorát, noha már rég kinőttem abból a korból, ami ennek a könyvnek a célközönsége. És nem is maga a két fiú között kibontakozó kapcsolat volt az, ami megfogott, mert ilyenből olvastam már nem egy hasonló történetet, hanem a hátteret adó korrajz. A 80-as évekbeli El Pasoban játszódik a könyv, ahol betekintést nyerhetünk a mexikói-amerikaiak életébe, de legfőképpen a gondolkodásmódjukba, érzelmi világukba.

Hamar kiderül, hogy másként gondolkodnak ezek az emberek, és ennek ábrázolásával Sáenz egyedi atmoszférát teremt, ami jó alapot szolgáltat Ari, Dante és a családjaik történetéhez. Végig olyan érzésem volt olvasás közben, mintha a szerző ezt a könyvet terápiás célzattal írta volt, és most hogy utána néztem az írónak, még jobban megerősödött ez az érzés. Talán ezért is annyira átélhető a történet, mert ennyire benne van magának a szerzőnek is az érzelmi világa.



A téma: Az LMBT témával először fanficekben találkoztam, főleg Harry Potter témájúakban, amik közt volt mindenféle. Finom, kevésbé finom, érzékletes, grafikus, lelki folyamatokat ábrázoló, a szexuális oldalára koncentráló. Ezáltal nem sok újat tudott mutatni ez a könyv, viszont pont azt a fajta LMBT történetfajtát ábrázolta, amit legjobban szeretek, az érzékletes, finom, inkább a téma lelki és nem testi oldalára fókuszáló válfaját. Az LMBT mellett megjelent a könyvben a PTSD, Aristotle apja által, akin keresztül jól ábrázolta a szerző a vietnami veteránok problémáit, visszailleszkedési képtelenségét. Harmadik témaként megjelent a családi dráma, szintén Ariék által, a börtönbe zárt báty révén, na meg a magukban hordozott temérdek elfojtás miatt.

Karakterek: Dante egy határozott, erős egyéniség, aki tudja, mit akar, és határozott tervei vannak. Ezzel szemben Ari bizonytalan, zárkózott, mély elfojtásokkal küzd, amik leginkább a bátyjához és az apjához kötődnek. A falai ledöntésén Dante végig ügyködik, miközben együtt mennek át a kamaszból a felnőtt korba, miközben a kapcsolatuk is átalakul barátságból valami teljesen mássá. Érdekes volt végigkövetni, hogy noha az elejétől kezdve lehet tudni, hová fog vezetni a történet, de mégis volt több olyan pont, ahol másképp is dönthetett volna a szerző. Pont ez tetszett a legjobban benne, hogy a karakterek mozgatása tudatos írói döntés volt, de akár más felé is vezethetett volna a történetvonal.

Negatívumok: Kiszámítható volt a történet, leginkább a két főszereplő kapcsolatának alakulásával kapcsolatban, ami akármilyen szépen és jól volt megírva a könyv, azért nálam vett le az értékéből. Bár leginkább az játszhatott ebben közre, hogy sok hasonló egymásra találós LMBT sztorit olvastam már, így ebben újat mutatni nekem nem könnyű.

Akinek ajánlom: Bárkinek, aki érdeklődik az LMBT téma iránt, mert a kiszámíthatóság ellenére sem fog nagyon mellé lőni. Illetve azoknak mindenképp ajánlom, akiket érdekel a téma, de még nem olvastak a témában, de keresnek egy amolyan bevezető olvasmányt. Erre mindenképpen megfelelő kezdés Aristotle és Dante története.

Összességében Sáenz könyve egy egyedi hangvételű, két jól megformált főszereplővel rendelkező olvasmány, amihez különösen egyedi színezetet ad a történetnek választott korszak.

Ha éppen egy olyan történetre vágyom, amiből áradnak a mély érzelmek (barátság, szeretet, bánat, fájdalom), akkor újra elő fogom venni.

Értékelés: 4




----

Köszönöm, hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz, feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, illetve követhetsz e-mailen is, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése