“Egy disztópikus vízió, amely meggörbíti
maga körül a teret.”
Ez a mondat áll a borítón. A teret ugyan
nem tudom, meggörbítette-e, de világomat biztosan. A new weird irányzat a
Lépcsők városával lépett be az életembe, de az ehhez képest egy könnyű
olvasmánynak mondható, pedig abban a sorozatban is történnek dolgok, nem is
kevés. De az Amatkánál éreztem azt, hogy igazán bejön nekem ez az irányzat, és
több hasonlót is el akarok olvasni. Mert ez a könyv egyszerre volt, furcsa,
bizarr, abszurd, nyomasztó. Rátelepedik az ember agyára a hangulatával, a lelki
drámájával, és nehéz kikeveredni belőle. Máig nem tudtam, mert valamiért mindig
visszatér a történet a gondolataim közé, mindig ott pörög egy-egy apró
mozzanata a háttérben. Szóval, mint fentebb már említettem, nem tudom, hogy a
teret elgörbítette-e, de maradandó élmény az biztos. Viszont felmerül bennem
néhány kérdés: Mit is olvastam? Miért úgy történnek a dolgok, ahogy? Lehet-e
egyáltalán egy ilyen világban élni? Van-e valami értelme ennek az egésznek?
Egyelőre nincsenek meg a saját válaszaim erre, csak azt érzem, hogy még mindig
utazok a könyvvel, de majd csak megállok valahol.
A részletezést a negatívumokkal kezdeném,
mert abból kevesebb van, és azok sem az élményt rontották nálam, hanem inkább
írástechnikai problémáim. A mű eleje lassan indul, sőt mondhatnám, hogy túl
lassan is, ami egy 5-600 oldalas falazótégla méretű könyvnél jó is lenne, de
egy 240 oldalas regénynél nem annyira, mert elcsúsztatja az arányokat, ami itt
meg is történt. Az eleje lassan hömpölygő, a vége meg annyira gyors, hogy
lerepül az ember feje. És a végsebességre túl hirtelen gyorsul be, ami miatt a
dramaturgiai íve nem egyenletes, illetve talán emiatt néhány rész
kidolgozatlannak éreztem. Ezek azok, amiket negatívumként megemlítenék, mert
egyébként nagyon tetszett a könyv.
És hogy mi az, amitől jó a könyv?
A világ: Olyan érzésem volt, mintha a
jóféle disztópiákat és bizonyos társadalmi sci-fi elemeket összeházasított
volna a szerző és feltuningolta volna weird elemekkel. Mert az odáig tiszta,
hogy rámondjuk, hogy weird, de vannak itt más elemek is, amiket azzal tesz
weirddé, hogy meghökkentő ötleteket, helyzeteket tár az olvasó elé.
Tulajdonképpen az egész történet egy végelláthatatlan meghökkenés. Végig
tartogat olyan mozzanatokat, amitől az olvasó álla a padlón koppan. De hogy mi
teszi meghökkentővé? Már rögtön maga az alapszituáció. Ahogy a fülszöveg
fogalmaz: “Szürreális bemutatkozó regény…, egy olyan idegen világról, ahol a
nyelv valóban élő és ható.” És igen, a kimondott szavaknak ebben a történetben
tényleg hatalma van, ez határoz meg jóformán mindent. Enélkül ebben a világban
nem létezik semmi, legalábbis így hiszi mindenki, pontosabban így tudja. Az
elnyomó hatalom szándékai világosak. Az egyének megfosztása a szabad
akaratuktól. A rendszer nem engedi senkinek, hogy kiteljesedjen. Nem tűrnek
semmilyen kirívó cselekedetet, ezért minden eszközzel, keményen el is fojtják
az ilyesmit. Aztán amikor beindul a változás, már nem lehet megakadályozni,
mert az mindenre kihat.
A hangulat: Rátelepedik az olvasóra. A nyomasztó
atmoszféra kiszivárog a lapok közül, és elkapja az olvasót. Méghozzá úgy, hogy
napokig nem keveredik ki belőle. Ott motoszkál a könyv az ember fejében, és nem
hagyja nyugodni, ami erőteljesen a könyv hangulatának köszönhető. Pontosabban
nem tudom meghatározni, de a lényeg, hogy nem csak addig tartott nálam ez a
hatás, amíg olvastam a könyvet, hanem még napokkal később is jelen van. Erős
atmoszférát tetemtett a szerző.
A végkifejlet: A lassan induló
cselekmény a végére felgyorsul, de olyan iramra, amit nehéz lenne fokozni. A
második fele ebből kifolyólag jobban is tetszett a könyvnek, mint az első, a
vége különösen, noha értelmezni máig nehezen tudom az olvasottakat. De ez arra
késztet, hogy ha leülepedett és elült a könyv okozta hatás, újra kézbe vegyem,
és talán akkor megvilágosodom. Addig is megmarad a szürreális élmény, ami még
jó sokáig velem marad.
Értékelés: 4
----
Köszönöm,
hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz,
feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, illetve követhetsz
e-mailen is, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További
tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése