2017. december 30., szombat

Top 10 olvasmányom 2017

Nehéz volt összeszednem az éves top 10 olvasmányomat, mert szívem szerint többet tettem volna erre a listára 10 könyvnél, de aztán mégis a rangsorolás mellett döntöttem. Egyrészt, mert jó volt visszaemlékezni az egy év alatt elolvasott könyvekre, másrészt ez részben alapot adott a holnap felkerülő évértékeléshez is.
Végül a könyvek rangsorolásánál a rám gyakorolt hatásuk volt a döntő, meg az, hogy melyek azok a könyvek, amiket szívesen újra is olvasnék alkalomadtán. Nem volt könnyű  választás, mert egy két könyv még erre a listára kívánkozik, de végül mégsem fértek föl, viszont említést érdemelnek. Először ezekről ejtenék pár szót. Gaura Ágnes: Vámpírok múzsája és Felkai Ádám: Para körút című könyve a humorával emelkedett ki nálam. Erika Johansen: Tear királynője a világépítésével varázsolt el, Amy Harmon Arcalan szerelemje, pedig azzal, ahogy bemutatta a szerelmet. De említhetném még Marie-Aude Murail könyveit is, amik mind egy-egy üde színfolt volt, de ide kívánkozik Rachel Hawkins Hex Hallja is. Hogy még sem ezek kerültek a listámra, az azt mutatja, mennyire erős volt nálam ebben az évben a mezőny. Át is térnék a top 10-re kezdve a tizedikkel.




10. Sarah J. Maas: A Court of Thorns and Roses – Tüskék és rózsák udvara
Nem volt zökkenőmentes a viszonyom ezzel a könyvel, mert az eleje először nagyon nem kötött le, így félbehagytam. Aztán ki tudja miért, mégis ott motoszkált bennem valami, hogy talán adnom kellene neki még egy esélyt. Nem bántam meg, mert másodjára sokkal jobban csúszott, és a második fele a könyvnek az év egyik legjobb olvasmányélménye lett számomra, így azóta saját példányt is beszereztem belőle  és felküzdötte magát erre a listára is.


9. On Sai: Scar
Hosszú ideig kerülgettem a könyvet a polcomon, mert valamiért sehogy se tudtam rávenni magam, hogy levegyem. Végül úgy döntöttem, On Sai megér egy próbát, ha már ott sorakoznak a könyvei a polcon, így fellapoztam a Scart, és majdnem le is tettem az első száz oldalon, aztán megtört a jég, és onnantól nem volt kérdéses, hogy ebben az évben ez lesz az egyik favoritom. Világteremtésével, a mentáljaival és az Isten ábrázolásával On Sai megnyert magának.


8. Anne Bishop: Vörös betűkkel
A gyönyörű borító mögött számomra egy tartalmas könyv lapult, ami legalább annyira szép volt, mint a külcsín. Főleg a természetfeletti lények újszerű ábrázolása volt az, ami megfogott benne, ahogy a szerző magához a témához nyúlt, és amilyen történetet kikerekített belőle.



7. Benyák Zoltán: A nagy illúzió
Ez a könyv nálam az év végi befutó. Jött látott és felugrott a hetedik helyre. Mindezt az alapötletével és a gyönyörű nyelvezetével tudta elérni nálam. Utóbbival a listán szereplő összes könyvet veri. Lassan, csipegetve haladtam ezzel a könyvvel, aminek az volt az oka, hogy kellett minden hétre, amíg tartott, egy kis instant felüdülés. Noha, nem feltétlenül vidám témát fejteget a szerző, mégis nekem ha rossz kedven volt, elég volt Tom és Nina történetét elővennem ahhoz, hogy könnyebb legyen az adott nap. Ebben rejlett nálam ennek a könyvnek igazi varázsa.



6. Sarah Crossan: Egy
Az év spontán vásárlása és legnagyobb meglepetése volt számomra ez a könyv. Grace és Tippi története rendkívüli, ahogy az egyedi megvalósítás és a fordítás is. "Most itt a történetem. Megmutatja, milyen Kettőnek lenni. Megmutatja, hogy milyen Egynek lenni."



5. Bartos Zsuzsa: Alkonyőrzők
Erről a könyvről már sok jót írtam, de nem tudom megunni. A első könyves szerzők közül Bartos Zsuzsa számomra az egyik legjobb ebben az évben. A világa, az érintett témák, és a közvetlenség miatt, amit az olvasás alatt végig éreztem. Várom, hogy a szerző még sok ilyen könyvel örvendeztesse meg az olvasókat!



4. Ted Chiang: Életed története és más novellák
Chiang az a szerző volt nálam ebben az évben, aki nem regénnyel emelkedett ki, hanem a novelláival, amik sokszínűek és érdekesek, elgondolkodtatóak és szomorúak, de mégis élőek egyszerre. Nagyon remélem, hogy olvashatok még tőle.



3. Karin Tidbeck: Amatka
Ha egy szóval akarnám jellemezni a képzeletbeli könyves dobogóm harmadik fokára került könyvet, akkor a meghatározhatatlan jut először eszembe. Nem tudom, Karin Tidbecket mi vitte rá a könyv megírására, de bármi legyen is az, nálam kegyetlenül betalált. És ugyan nem hibátlan, de számomra az év egyik legütősebb könyvélménye. Sokáig emlékezni fogok erre a debütálásra.



2. Robert Jackson Bennett: Pengék városa
Nem kell szerintem sok szót vesztegetnem a miértekre, elég annyit megemlítenem, hogy Istenek, Mulaghes, Sigrud, képtelen történések. A többit mindenki megtapasztalja, amikor belép ebbe az egyedi világba, mert érdemes próbát tenni vele.



1. Ian Tregillis: Géplélek
Az év szava nálam a clockpunk lett. Nem tudom, miért, de az elolvasása óta olyan erősen tartja nálam magát ez a könyv, hogy semminek sem sikerült überelni, sőt a közelébe is kevés könyv jutott, ami a hatását illeti. Abszolút kedvenc lett nálam ez a könyv, és jó ideig még az is marad. A folytatásra nagyon kíváncsi vagyok. Jöhetne már!




----

Köszönöm, hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz, feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, illetve követhetsz e-mailen is, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése